A Hörmann acéltok padlóbenyúlása
Számtalanszor előfordul, hogy ügyfeleink, partnereink akkor kérnek tőlünk fémtokot, amikor a projekt már a falazások utáni fázisban van, illetve utólag szeretnék az acéltokos ajtót a meglévő gipszkarton falakba integrálni.
Ezekben az esetekben is természetesen megoldható a raktárkészleten nem található, drágább, több részből álló tokok helyett az utólagos beépítés, de ebben az esetben érdemes odafigyelnünk néhány apró dologra. A legmegfelelőbb megoldás erre a Hörmann kőműves acéltok, amelynek szélessége a fal vastagságához igazodik és a tok kiképzése alkalmas az utólagos elhelyezésre is. Amennyiben a falak nagyon szélesek, mert főfalakban kell azokat elhelyeznünk, úgy jellemzően a Hörmann acél saroktokot érdemes választanunk gazdasági okokból. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ezek a tokok padlóbenyúlással rendelkeznek.
Mit jelent a padlóbenyúlás ?
A gyári elképzelés szerint az acéltokokat a falakkal egy időben építik be, mielőtt a végleges betonpadló elkészülne, így a tok 30 mm-rel hosszabb a “0” szintnél, hogy az aljzat készítésekor a betonban stabilan rögzüljön. Utólagos beépítés esetén erre már nincs lehetőség, de a tok továbbra is rendelkezik a padlóba illesztett résszel, mely mindenképpen akadályozza annak pontos elhelyezését.
A “0” szintet a tokszáron egy vízszintes vonal mutatja, hogy az ajtólapot ehhez igazíthassuk. A vonal mentén szükség esetén levághatjuk a felesleges részt, így építve be a tokot az előre elkészített falnyílásba.
[img]hormann-aceltok-nulla-szint-jelolese_1.webp[/img]
Amennyiben nem vagyunk előrelátóak, úgy az ajtólap felszerelése után nagy rés tátonghat az alatt, amit nehéz utólagosan korrigálni, kivéve például egy küszöb elhelyezésével, ami nem mindig alkalmazható. Fentiek miatt fontos az előre látás az acéltokok utólagos elhelyezése során.
A fémtokos ajtók jellemzően olyan helyszínekre kerülnek, ahol a felhasználási igények intézményi jellegűek, azaz néha kifejezetten mostoha módon használják azokat. Utólagos beépítéskor különös figyelmet kell fordítani az acéltok rögzítésre, mert ha nem építjük be a falazás során az előírások szerint a falazókarmokkal, úgy az utólagos rögzítés igen nagy figyelmet igényel.
Az acéltok padlóbenyúlásának szemléltetésére készítettünk egy rövid videót.
Hogyan építsünk utólag?
A tokszerkezetek többsége PUR habbal kerül beépítésre. Ez esetben ne használjunk általános habot, amelynek nagy utótágulása van (az ablakok beépítésekor jellemzőek az ilyen habok), hanem a sűrűbb, kétkomponensű PUR habokat alkalmazzunk. Ezek gyorsan megkötnek, szerkezetük is rendkívül tömör, így a keskenyebb Hörmann saroktokhoz is alkalmazhatóak. Érdemes megjegyeznünk, hogy még ilyen szerelőhab használata esetén is érdemes az acéltokokat minimum 2 helyen kitámasztanunk, hogy azok ne deformálódjanak. Jellemzően a Hörmann acél ajtólapok és acéltokok között igen kevés a szerelési hézag, így egy kisebb deformáció is lehetetlenné teheti az ajtólap felakasztását. Ilyen esetekben sajnos utólagosan az acéltok bontásával tudunk korrigálni.
Javasoljuk, hogy még PUR habos beépítéskor is, különösen a Hörmann saroktok esetén, alkalmazzuk a kihajtható falazófülek dűbeles rögzítését is amennyiben erre van lehetőségünk.
Gipszkarton tok utólag?
A felvetés jó lehet, hiszen a Hörmann gipszkarton tok egy sokkal masszívabb szerkezet, de tok kialakítása miatt még nagyobb előrelátást igényel. A kőműves acéltokkal szemben a GK tok szárai szimmetrikusak, így azok saroktok jelleggel nem beépíthetőek. Amennyiben még is emellett döntenénk, úgy a falnyílás minden esetben nagyobb legyen mint az acéltok külmérete!
Raktárról azonnal átvehető tűzgátló ajtók, acéltokos ajtók, ajtólapok. Projekt áron vásárolhat közvetlen az importőrtől.
összes blogbejegyzés